Általános információk

Hogyan készüljön a háziorvosi rendelésre?

Mindenek előtt a legfontosabb, hogy bizalommal fordulhat hozzánk bármilyen kérdéssel, amely az Ön egészségével, betegségével függ össze!

Fontos, hogy ne felejtsen el semmit, ezért célszerű, ha kérdéseit, problémáit feljegyzi, elhozza leleteit, zárójelentéseit, a szedett gyógyszerek listáját. Amennyiben kórházi zárójelentését, szakrendelői ambuláns lapját csak 1 példányban kapta meg, kérem fénymásoltassa le azt, hogy 1 példányban a háziorvosi kartonjában is megőrizhessük.

Az otthon mért vérnyomás- és vércukorértékekről dátum és óra szerint tanácsos feljegyzést készíteni. Munkánkat nagyban megkönnyíti, hogyha ezeket az otthon mért értékeket az Erodium rendszerben is regisztrálja. Amennyiben a mért értékekkel kapcsolatban van valami észrevétele, jegyezze fel azt is.

Táppénzes állományról

Amennyiben Ön praxisomban táppénzes állományban van, és kórházba kerül, kérem 24 órán belül (ill. a következő munkanapon) értesítsen erről, hogy a praxisban  megkezdett táppénzes állományt megszakítsuk.

Munkáltatója felé a kórházi tartózkodását az ellátó osztályon kiadott, a zárójelentéséhez csatolt táppénzes formanyomtatvánnyal tudja igazolni.

Amennyiben a kórházi kezelést, vizsgálatot követően további táppénzes állományra van szüksége, erről is 24 órán belül (ill. a következő munkanapon) tegyen bejelentést!

A hosszabb táppénzen lévő pácienseknek legalább 2 hetente meg kell jelennie háziorvosi vizsgálaton. Amennyiben nem jelenik meg ezen időtartamban kontroll vizsgálaton, nem tudom tovább táppénzes állományban tartani, ki kell írnom keresőképesnek!

Beteg gyermek után, kereső tevékenységet folytató szülőnek járó táppénz

Az egy évesnél idősebb gyermek betegsége esetén járó gyermekápolási táppénzes napok a gyermek életkorához igazodóan, a gyermek születése napjától a következő születésnapjáig terjedő időtartamra vonatkoznak, így a hétvégék is beleszámítanak:

• az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 84 naptári nap
• a 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 42, egyedülálló szülőnek 84 naptári nap
• a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként a szülőnek 14, egyedülálló szülőnek 28 naptári nap
• 12 év feletti beteg gyermek után táppénzt a szülő nem vehet igénybe
• több gyermek egyidejű betegsége esetén csak egy gyermek után vehető igénybe táppénz.

Kórházban ápolt gyermek esetén, ha a szülő a gyermekkel együtt bent tartózkodik, a kórházban kell kérni a táppénzt. Otthonában ápolt beteg gyermek esetén a gyermek házi gyermekorvosa/háziorvosa veszi táppénzre a szülőt. Az ehhez szükséges adatok: a szülő/gyám hivatalos neve, TAJ száma, születési éve, anyja neve, munkaköre és a munkakör FEOR száma. Az igénybe vett táppénzes napok számát a szülő tartja nyilván, annak túllépése esetén a szülőnek azokra a napokra nem jár juttatás.

Szakorvosi gyógyszerjavaslatok

Szakorvosi javaslathoz kötött kedvezményes gyógyszerfelírásra csak érvényes, külön mellékletként, szabályosan kitöltött szakorvosi formanyomtatvány bemutatása, átadása esetén van lehetőségünk. Kérem ezen formanyomtatványok megőrzését, mielőbbi átadását.

Családorvosi „zöldkártya”

Az Egészségügyi törvény 40 éves korig 3 évente, 40 éves kor felett 2 évente kötelező családorvosi vizsgálatot ír elő. Amennyiben a továbbiakban is praxisomhoz szeretne tartozni, és 2-3 éven belül rendelésen nem jelent meg, kérem a közeljövőben tegye tiszteletét.

Egészségmegőrzés

Az egészségmegőrzés érdekében időszakosan különböző szűrővizsgálatokon javasolt a részvétel. A következő szűrővizsgálatok rendszeres végzése javasolt: vérnyomásmérés, vérvétel, emlő önvizsgálata + mammográfia, rejtett bélvérzés, tüdőszűrés, fogászati–szájüregi szűrés, urológia, nőgyógyászat, bőrgyógyászat. Magasvérnyomás és cukorbetegség miatt kezelteknek: szemészet, EKG. Ezen vizsgálatok esedékességéről a rendelőben, a honlapon, illetve személyesen tájékozódhat.

Adókedvezmény

Bizonyos krónikus betegségben szenvedők jogosultak adókedvezményre.  Ezt a 49/2009. (XII. 29.) EüM rendelet a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szabályozza. Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevétele szempontjából súlyos fogyatékosságnak minősülő betegségekről szóló 335/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) mellékletében meghatározott betegség, illetve fogyatékosság megállapítására és az állapot végleges vagy átmeneti jellegének meghatározására szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa jogosult.

Az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító, a mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa, vagy abban az esetben, ha az állapot a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján végleges, a beteg választott háziorvosa állítja ki.

Ami kell hozzá: 

• A szakambulancia igazolása adott betegség fennállásáról, súlyosságáról, kritériumairól (335/2009 Kormányrendeletnek megfelelően)
• A szakambulancia igazolása arról, hogy adott betegség nem gyógyítható, az állapot végleges

Az alábbiakban átnézhetik a jogszabályt, illetve a betegségek listáját. Csak és kizárólag azoknak állítható ki az igazolás, akik a listában feltüntetett betegségben szenvednek, és abban az esetben, ha az igazoláson szerepel: VÉGLEGES az állapot. ( Például E1170 igen, E1190 nem!)

A lista nem a korrekt BNO kódokat tartalmazza, ma már minden BNO 5 jegyű, tehát 1 vagy 2 nullát utána kell gondolni a kódnak.

Kormányrendelet az adókedvezményről (335/2009)

A kormányrendeletben szereplő adókedvezményre jogosító betegségek listája

Jogosítvány

2015. április 1-vel megváltozott a korhatár. Mostantól 50 éves korig adjuk 10 évre a jogosítványt. 50 és 60 éves kor között 5 évre, 60 fölött 3 év, 70 fölött 2 év.

Jogosítványt mindenkinek csak a saját háziorvosa adhat. Ez alól csak egy kivétel van: az üzemorvos, aki több éve ismeri a vizsgálatot kérő személyt. Sajnálatos módon néhány  orvos vizsgálat nélkül is kiállítja az alkalmassági véleményt!   Mindenkit arra buzdítok, (főleg a gépjárművezető jelölteket), hogy vizsgáltassa meg magát háziorvosával. Az első vizsgálat alkalmával színlátás vizsgálat is történik, ami nagyon fontos a későbbiekben. Ha színtévesztést észlelünk, szemész szakorvos véleményét kell kikérnünk.

A rendelet azért nagyon hasznos, mert ismeretlen orvos előtt könnyen letagadhatók bizonyos betegségek, amelyek miatt nem vezethetne a beteg. A legkézenfekvőbb példa az epilepszia, amely két rosszullét között észrevehetetlen. Sokan nem hajlandók ezt tudomásul venni, és mindenképpen vezetni szeretnének, ezért próbálkoznak idegen orvosnál, kockára téve ezzel mindannyiunk, és gyerekeink testi épségét. Hasonló a helyzet drogfüggő, alkohol függő beteggel is. Nem kétséges, hogy egyedül a háziorvos rendelkezik  a szükséges információkkal.

A jogosítványhoz érvényes labor eredmény bemutatása szükséges. Akinek nincs a vizsgálatkor, utólagos bemutatást is elfogadunk. Beutalót természetesen ilyenkor adunk.

A vizsgálat anyagi oldalát a rendelőben kell rendezni, készpénzzel, számla ellenében. 10 évre 7200 Ft, 5 évre 4800 Ft, 60 év fölött 2500 Ft, 70 év fölött 1700 Ft.

Bizonyos krónikus betegségek esetén szakorvosi engedély szükséges, az ide vonatkozó jogszabályt a Jogszabályok, rendeletek menüpont alatt találják. A leggyakoribb, ami gondot okoz, a cukorbetegség. Minden cukorbetegnek diabetológiai hozzájárulás szükséges! Kérek mindenkit, hogy a lejárat előtt, idejekorán érdeklődjön a jogosítványával kapcsolatosan, hogy legyen ideje beszerezni az esetleg szükséges szakorvosi hozzájárulásokat, mert ennek hiányában nem tudjuk az az alkalmasságot megállapítani.

Várandósgondozás

A várandósgondozás a háziorvoslás egyik feladata a sok közül. A várandósság, a másállapot, valóban egy "más állapot", és bár természetes és (jobb esetben) örömteli folyamat, a várandós anya különös odafigyelést igényel.

A várandósságot minden esetben a nőgyógyász állapítja meg. Szülésig ő a várandós "fő" gondozója, de semmivel sem szerényebb a védőnő funkciója, aki anyát és a magzatot mint szerves egységet gondoz és irányít a megfelelő, helyes életvitel felé.

A háziorvosnak sem csak elméleti feladatai vannak.  Bár kétségtelen, hogy a szükséges beutalókat a mindenféle előírt vizsgálatokra mi állítjuk ki, de a várandóst fokozott figyelemmel kísérjük. Fontos megjegyezni, hogy mindenféle egészségügyi problémával ugyanúgy kell jelentkezni a háziorvosnál, mint korábban, hangsúlyozva a várandósság meglétét.

Nem túl régen, egy egyszerűsítési törekvésnek köszönhetően a beutalási rend megváltozott, egy úgynevezett csoportos beutalót állítunk ki, (gondozási könyvben), melyen szerepel valamennyi szükséges vizsgálat és az is, hogy a várandósság mely szakaszában kell az adott vizsgálatot elvégezni. Két kivételtől eltekintve (Hepatitis+lues szűrés és vércsoport vizsgálat) ezzel a csoportos beutalóval kell megjelenni a vizsgálatokon. Természetesen a kimaradó két vizsgálatra is adunk beutalót.

Ide kattintva az ide vonatkozó jogszabályt olvashatják. 

Kiemelt figyelmet kell fordítanunk az úgynevezett terhességi toxaemia észlelésére, melynek első és legfontosabb tünete a masszív vérnoymás emelkedés, ezért terhességben kiemelten fontos a vérnoymás kontroll.  Rendelési időben bármikor jelentkezhetnek vérnyomás mérésre. Amint korábban említettük, Erodium kártyával nem kell várakozni.

A terhességi toxaemia másik két tünete az alszár vizesedés, valamint fehérje ürítés a vizeletben. A vizelet vizsgálatot a rendelőben végezzük, de ezt nem mindig és mindenkinek, csak akkor, ha azt a körülmények, leletek és a terhességi kor szükségessé teszik, de erre mi figyelünk és idejében szólunk. ( A toxaemia a terhesség előrehaladtával fenyeget egyre jobban, ezért pld. 12 hetes terhesnél 100/70 Hgmm vérnyomás mellett további intézkedés ezügyben nem indokolt). 

Fenyegető vetélés, illetve veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba a várandóst kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos írásos véleménye alapján vehetjük. A háziorvos nem jogosult ennek az elbírálására, így az eljárást a várandósnak a nőgyógyászánál kell kezdeményeznie, illetve minden ilyen irányú kérdést és kérést nála/vele kell megbeszélnie. Mi csak mintegy végrehajtjuk a szülész-nőgyógyász szakorvos megállapítását. 

A szülési szabadságról az igazolást a terhesség végén, a szülés várható irőpopntja előtt 28 nappal állítjuk ki. Aki viszont a terhessége alatt táppénzes állományban van, nem kell éljen ezzel a jogával. Az ezirányú jogi szabályozásról hozzáértő személlyel (könyvelő) kell értekezzenek. 

Összefoglalva: A várandósok gondozását a szülész-védőnő-háziorvos hármas karöltve végzi. Akinek problémája, vagy kérdése van, bátran fordulhat bármelyikünkhöz. Értelemszerűen a "szokványos" megbetegedések során (hurutos panaszok, lázas állapot, stb) a háziorvoshoz kell fordulni, és ugyancsak, (amint fentebb említettem) az időszakonkénti vérnyomás ellenőrzést is bármikor rendelőnkben elvégezzük. 

Utazási költségtérítés

2022. július 1-től a betegnek nem kell előzetesen a háziorvostól nyomtatványt kérnie útiköltség térítéshez. A szakellátás igénybevételekor a szakrendelőben, kórházban szükséges, hogy a szülő/beteg jelezze, utazási költségtérítést kíván igénybe venni, melyet csak az ellátás igénybevételekor kérhet, visszamenőlegesen már nem.

Ezt követően az utazási költségtérítési támogatás tényleges kifizetését a SZÜF-ön közzétett nyomtatvány használatával elektronikusan vagy papíralapon, postán vagy személyesen a szülőnek/betegnek a kormányhivatalnál kell kezdeményeznie.

Mikor keressük fel a sürgősségi osztályt?

Rendkívül fontos tisztában lenni azzal, hogy milyen esetekben szükséges felkeresni sürgősségi osztályt, és mikor elegendő háziorvoshoz vagy háziorvosi ügyelethez fordulni.

 

A sürgősségi osztályon (Sürgősségi Betegellátó Osztály, SBO) előzetesen egyeztetett időpont nélkül kérhet ellátást a súlyos állapotú beteg. A sürgősségi ellátás éjjel-nappal, a hét összes napján működik.

 

A sürgősségi betegellátást megelőzi egy úgynevezett triázs (triage), melynek során felmérik a beteg állapotának súlyosságát, majd annak alapján sürgősségi kategóriákba sorolják. A triázskategória szerint a beteget azonnal vagy némi várakozási időt követően látják el. Fontos megérteni, hogy erre azért van szükség, hogy a súlyosabb állapotú beteg hamarabb sorra kerülhessen akkor is, ha később érkezett, így az enyhébb, vagy kevésbé életveszélyes panasszal érkezőnek adott esetben több időt kell várnia az ellátásra.

 

Ha a betegség vagy a sérülés nem életveszélyes, de ellátása nem tűr halasztást, akkor a sürgősségi osztály látja el a beteget. Amennyiben a beteg sérülése/állapota életveszélyes, a beteget az ún. sokktalanítóba viszik, ahol különböző orvosi eszközökkel igyekeznek az életfunkciókat (vérkeringés, légzés) helyreállítani, a beteg állapotát stabilizálni.

 

A gyermekeket a gyermekkórház sürgősségi osztálya, a felnőtteket a felnőtt kórházak sürgősségi osztálya fogadja.

 

Mi számít sürgősségi állapotnak?

Sürgősségi állapotról beszélünk, ha a beteg állapota életveszélyes vagy potenciálisan maradandó károsodást okozhat.

 

Az alábbiak sürgősségi állapotnak számítanak, ezért ilyen esetekben hívja a 112-t, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi osztályt:

 

• tudatzavar (pl. alkoholmérgezés, magas vércukorszint, fejtrauma miatt);
• görcsroham (epilepsziás roham), ami eszméletvesztéssel, a test megfeszülésével, végtagok rángatózásával, nyelvelharapással, esetleg a beteg székletének vagy vizeletének maga alá engedéssel járhat;
• eszméletvesztés (különösen akkor, ha a beteg 50 év feletti, ismert szívbeteg, vagy ha a beteg nem, vagy csak lassan tér magához);
• súlyos hasi fájdalom, mely fájdalom- és görcscsillapító ellenére sem szűnik;
• súlyos hasi fájdalom, melyet hányás, bélmozgások leállása (székrekedés) kísér;
• gyógyszeres terápiával csillapíthatatlan láz;
• hirtelen kezdetű sugárhányás;
• látásvesztés, látászavar (főként, ha mindkét szemet érinti);
• súlyos, akut kezdetű mellkasi fájdalom vagy nehézlégzés;
• kontrollálhatatlan asztmás roham;
• kiugróan magas vérnyomás (180/120 Hgmm fölött);
• kifejezett, csillapíthatatlan, ütésszerű, tarkótáji fejfájás (különösen, ha magas lázzal, hányással, szédüléssel, látászavarral, beszédzavarral, féloldali gyengeséggel vagy zsibbadással társul);
• hirtelen kezdetű, erőteljes szédülés;
• hirtelen hallásvesztés;
• szívinfarktus tünetei (pl. újonnan jelentkező, nyugalomra nem szűnő, szúró, esetleg állba, bal váll vagy kar felé sugárzó mellkasi fájdalom, verejtékezés, halálfélelem);
• szívritmuszavarok;
• stroke tünetei (hirtelen kezdettel elkentté váló beszéd, beszédértési zavar, újonnan kialakult arc aszimmetria, szájzug elhúzódása vagy száj körüli zsibbadás, zavartság, féloldali végtaggyengeség (pl. kar), bénulás, végtagi zsibbadás vagy érzészavar, kettős- vagy homályoslátás, egyensúlyzavar, ütésszerű, tarkótáji fejfájás);
• hirtelen jelentkező egyoldali (általában alsó) végtagi fájdalom, duzzanat, melegség;
• súlyos allergiás reakció (nehézlégzés, verejtékezés, ajak-, nyelvduzzadás, duzzadás az arcon);
• közepes és súlyos égési sérülés;
• tűzeset áldozataként, amennyiben füst, korom belégzése történhetett, vagy hőártalom érhette a légutakat);
• mérgezés (sav-, lúgmérgezés, gyógyszer, növényvédőszer, állati méreg, gomba, ablakmosó folyadék);
• nyílt csonttörés, amennyiben a törött csontvég átszúrja a bőrfelszínt;
• mély vágott- vagy lőtt sérülések;
• súlyos fej-, nyak- vagy hát-/gerincsérülés;
• közlekedési baleset sérültjeként;
• állatharapás sértettjeként;
• hőártalom, hőguta;
• áramütést követően;
• gyorsan romló általános állapot.

 

Fontos! Ha nem áll fenn egészségügyi vészhelyzet, a háziorvosi ellátást szükséges igénybe venni. Amikor valaki halasztható problémával keresi fel a sürgösségi osztályt, azzal más, esetleg vészhelyzetben lévő betegtől vehet el értékes perceket és erőforrásokat!

 

Halasztható problémával (pl. receptírás, hetek óta fennálló panaszok) a háziorvosi rendelőt, rendelési időben szükséges felkeresni. Amennyiben állapota 24 órán belül ellátást igényel, úgy a háziorvosi ügyleet segítségét kérheti.

 

Speciális ügyeleti ellátást nyújtó osztályok

Bizonyos kórképek esetén lehetőség van a területileg illetékes kórházi osztály ügyeleti ellátását igénybe venni a sürgősségi osztály vagy a háziorvosi ügyelet érintése nélkül.

 

Ilyen esetek és ellátóegységek az alábbiak.

 

Traumatológiai ambulancia

Baleseteket, sérüléseket követően ajánlott felkeresni. A sérülés/baleseti mechanizmus és előzetes orvosi vizsgálat alapján a vizsgálóorvos dönt az esetlegesen szükséges képalkotó vizsgálatokról, terápiáról. Összevarrja, gipsszel rögzíti a sérülést, illetve amennyiben szükséges, műtéti megoldást javasol.

 

Az ügyeletes traumatológiát különösen az alábbi esetekben ajánlott felkeresni:

 

• közúti balesetek, magasból történő esések;
• nyílt törések, sérülés következtében kialakult végtagi deformitások;
• vágott, szúrt, harapott, lőtt sérülések;
• rándulások, ficamok;
• fejtrauma, fejsérülés;
• tompa hasi, mellkasi trauma;
• érzészavarral járó végtagi sérülések.

 

Fül-orr-gégészeti ügyelet

Az alábbi esetekben ajánlott a fül-orr-gégészeti ügyeletet felkeresni:

 

• nem csillapodó orrvérzés;
• idegentest az orrban;
• orrműtét utáni szövődmények;
• fülvérzés;
• hallójárati idegentest;
• fülműtét utáni szövődmények, vérzés;
• perifériás arcidegbénulás;
• fulladás, fulladásközeli állapot után;
• szövődményes mandulagyulladás (szájzár, egyoldali fájdalom, gombócos beszéd, nyelésképtelenség);
• korábbi fül-orr-gégészeti (nyaktáji) műtétet követően a műtéti területről vérzés, váladékozás, duzzanat;
• idegentest a garatban;
• csontidegentest a nyelőcsőben;
• fület, orrot izoláltan érintő sérülés.

 

Szemészeti ügyelet

Az alábbi állapotokban a területileg illetékes szemészeti ügyelet háziorvosi ügyeleti beutaló nélkül igénybe vehető:

 

• idegentest a szemben;
• szemet ért trauma, szemsérülés;
• erős szikralátás, szikrázó fényjelenségek;
• sav, lúg vagy egyéb maró vegyület szembe fröccsenése;
• glaukómás roham;
• féloldali látásvesztés, látótérkiesés;
• féloldali, hirtelen kezdetű homályos látás.

 

Fontos! Amennyiben hirtelen kezdettel kétoldali látásvesztés, kettőslátás, látótérkiesés, homályoslátás jelentkezik (melyek kísérőtünete lehet továbbá hányinger, hányás, szédülés, beszédzavar, beszédértési nehezítettség, féloldali gyengeség, -zsibbadás, érzéskiesés), késlekedés nélkül az SBO-t (sürgősségi osztályt) kell felkeresni, ugyanis ezek a stroke tünetei is lehetnek. Ebben az esetben a mielőbbi diagnosztizálás és megfelelő terápia indítása elengedhetetlen a maradványtünetek és a tartós funkcióvesztés megelőzése érdekében.

 

Nőgyógyászati ügyelet

Terhességgel kapcsolatos hirtelen kezdetű panaszokkal forduljon a nőgyógyászati ügyelethez. Amennyiben terhesség gyanúja nem áll fenn, de bő, darabos hüvelyi vérzést, illetve tüneti terápiára nem enyhülő alhasi fájdalmat tapasztal, szintén kereshető az ügyelet.

Fontos! Esemény utáni tabletta felíratása, hüvelyi folyás, hónapok óta fennálló panaszok nem képezik a sürgősségi kórképek részét, azokkal ne forduljon a nőgyógyászati ügyelethez.

 

Szájsebészeti ambulancia

Elsősorban izolált fogsérülés esetén keresse fel.

 

Urológiai ambulancia

Sürgős, halaszthatatlan esetek ellátására beutaló nélkül vehető igénybe, ilyen például: tartós vizeletelakadás, priapizmus, állandó katéterrel élő beteg esetében katéter-elzáródás, véres vizelet, korábbi urológiai műtéttel kapcsolatos akut szövődmény, vérzés, váladékozás a műtéti területről, herefájdalom, -sérülés, -trauma, hímvesszősérülés, -trauma, -vérzés stb.

 

Mikor kérje a háziorvosi ügyelet segítségét?

A háziorvosi ügyelet segítségét kérheti, ha nem áll fenn vészhelyzet, azonban a beteg állapota 24 órán belüli ellátást igényel, mint például:

 

• légzési nehézségek, pl. enyhe- vagy közepes fokú asztma;
• tüneti terápia ellenére rosszabbodó felső- vagy alsó légúti fertőzés;
• mellkasi fájdalom, szívdobogásérzet;
• kiütésekkel járó láz;
• fájdalomcsillapító- és görcsoldó terápiára nem enyhülő hasi fájdalom;
• napok óta fennálló, tüneti terápiára nem javuló hasmenéssel, hányással járó állapotok;
• kiszáradás;
• enyhe vagy közepesen súlyos allergiás rosszullét (kiütések, testszerte viszketés);
• otthoni gyógyszeres kezelésre nem reagáló magas vérnyomás (160 Hgmm felett, vagy ha panaszokat okoz);
• húgyúti fertőzés (felfázás), véres vizelet;
• fekete/véres széklet.